Üzlet

Mindenkinek van egy hőse. A nefelejcs rájuk emlékeztet. A nefelejcs a remény, a hűség és az emlékezés virága, egykor úgy tartották ez a legszebb ajándék a csatamezőre indulónak. Tűzz a hajtókádra te is egy nefelejcset! Halottak napjától az I. világháború nagy magyar győzelmének, a Limanovai csatának a napjáig üzend meg Te is a világnak: a hőseinket nem felejtjük!

Egy magyar huszár obsitoskönyve, amely olyan súlyos gondolatokat tartalmaz, hogy megvéd még a golyótól is.

Az első világháború nagy csatájában, a galíciai Limanovában hősi tetteket végrehajtó ifj. Rédei István huszárközlegény elveszettnek hitt, nemrégiben megtalált, bőrborítású naplója számozva, sűrű kézírással, hiányzó lapokkal és üres oldalakkal.

A kötet szerzői Alexander Brody (1933-2022) alakját idézik fel, ki-ki a maga módján. Felbukkan az írásművekben az évtizedes jóbarát, a sármos férfi, a két lábon járó legenda, a fáradhatatlan szivarozó, a tévedhetetlen ínyenc, az ismerősök gyerekeit számon tartó empatikus lélek, a rátermett vezető, a műgyűjtő, a versenylovak kedvelője, az apa és apahelyettes, a kontinensek és óceánok vándora, a mecénás, a műgyűjtő, a tudósok barátja, az író unokája és unokaöccse, az Alibi-főszerkesztő, a kozmopolita lokálpatrióta, az utolsó budai gavallér és a legzárkózottabb nyíltszívű személyiség.

Egyvalami kiderül minden írásból: emlékezetre és szeretetre méltó ember volt.

Szerzők: Bánszki Edina, Csányi Vilmos, Csetényi Csaba, Farkasházy Tivadar, Fiala János, Géczi János, Háy János, Jaksity György, Jolsvai András, Kovács András Ferenc, Krizsó Szilvia, Laik Eszter, Lángh Júlia, Maros András, Márton László, Nagy Gabriella, Torma Tamás, Vámos Miklós…

Lehet-e tudatosan – vagyis nem véletlenszerűen összerakni egy véletlenről szóló irodalmi és képzőművészeti antológiát? Ez volt a nagy kérdés a legújabb Alibi-szám szerkesztésekor. A válasz: lehet, sőt könnyen lehet, csak éppen jó írásművek és ütős illusztrációk szükségesek hozzá. Esetünkben ez is, az is megvolt: az egészen különböző témájú és műfajú szövegeket szorosan összeköti a “véletlen” motívuma. Tandori Dezső, aki néhány nappal a halála előtt juttatta el hozzánk munkáját, a “vétlen” és az “életlen” szavakkal játszik, miközben kézirata grafikai alkotásnak is tekinthető. Dömölky Lidia egy fiatalkori emlékét idézi fel, hogy megindokolja, miért kerüli a “véletlen” szó használatát. Kovács András Ferenc egy nagy versben a régi Eufrátesz vidékére kíséri a verskedvelőket. Nyáry Krisztián azt beszéli el, hogyan nyerte lottón az akasztófakötelet a Fábián Pista nevű betyár. Az olvasó akkor is jól jár, ha elejétől a végéig halad a kötetben, de akkor is, ha véletlenszerűen lapozgat benne.

Nem az a meglepő, hogy sokféle divatjelenség létezik, hanem az, hogy egy-egy divattüneményt szemügyre véve, az élet bámulatos gazdagsága, sokszínűsége tárul fel. Ez volt az Alibi szerkesztőinek legfontosabb tapasztalata az új Divat szám összeállításakor.

Vámos Miklós, Hegedűs D. Géza és Máté Gábor a fél évszázaddal ezelőtti farmerdivatot vizsgálva hol a Coca-Cola retro érzéséig, hol a színpadi hangosítás esztétikájáig jut el, hol abba a kérdésbe botlik bele, miért volt ciki a Trapper márka – pláne a trapézszabású. Máskor pedig az a kérdés: hogyan éljük túl, ha farmer helyett mackóruhában állunk a tévékamera elé? Csányi Vilmos az állatok közt megfigyelhető divatos nászruhákat mutatja be az etológus nézőpontjából, Bazánth Ivola pedig a művészi szintre emelt kirakatrendezés fortélyaiba avat be minket. Németh György az antik technika divatjelenségeiről, a római törhetetlen üvegről és a Héron-féle gőzgéppel mozgatott bábszínházról tart szemlét, Szabó Edit a bordivatokat tekinti át, Gelencsér József pedig a sokác női gyapjúkötények mintázatának módosulásait veti össze az államhatár változásaival.

A divatot lehet kedvelni vagy nem kedvelni, követni vagy ellenszegülni neki – egy biztos: kimaradni nem lehet belőle.

Egy újságíró repülős kalandjai. Egy pilótakisasszony.
Egy sas. Egy szélmalom és egy szélturbina.
Egy lélegeztetőgép. Egy levegőnek nézés.
Egy szárnyas hárpia. Egy király a levegőben,
madarak vontatta szekéren. Egy luftot rúgó kisfiú.
Egy tüdőszanatóriumi idill.
Egy füstös levegőjű távoli nagyváros.
Egy szobrász, aki levegővé lazítja a vasat.
Egy mélyeket lélegző színházigazgató.
Egy tapasztalt hegymászó oxigénpalack nélkül.
És még sorolhatnánk.
Jó Alibi-olvasást!

Az „Ő” az Alibi huszonötödik, jubileumi száma. Kerek, mint a betű, amely fölött két vessző áll. A téma lehet közeli és kézzelfogható, de el is távolíthatja magától a mindenkori beszélő.
Lehet a szeretett Nagy Ö, és lehet a szegedi tájszólás emblematikus magánhangzója. Lehet a teremtő, akit a teremtmény megpróbál ésszel felérni, és lehet az akadozó beszédű ember nyökögése. Lehet a Te és lehet az Én tükörképe.
Az Alibi új számának minden olvasója megtalálja benne a szívének kedves „ő”-t.

Mindenkinek van egy hőse. A nefelejcs rájuk emlékeztet. A nefelejcs a remény, a hűség és az emlékezés virága, egykor úgy tartották ez a legszebb ajándék a csatamezőre indulónak. Tűzz a hajtókádra te is egy nefelejcset! Halottak napjától az I. világháború nagy magyar győzelmének, a Limanovai csatának a napjáig üzend meg Te is a világnak: a hőseinket nem felejtjük!

Az első világháború nagy csatájában, a galíciai Limanovában hősi tetteket végrehajtó ifj. Rédei István huszárközlegény elveszettnek hitt, nemrégiben megtalált, bőrborítású naplója számozva, sűrű kézírással, hiányzó lapokkal és üres oldalakkal.

Miközben arra kerestük a választ, hogyan fordulhat elő, hogy az egykoron Európa éléskamrájaként számontartott Magyarországon volt a legnagyobb az élelmiszer-infláció az EU-ban, egy másik érdekes témára is bukkantunk. van olyan élelmiszer, ami befektetésnek sem utolsó, ez pedig a magas minőségű, hosszan érlelhető bor. Ha megfelelő körülmények között tartják, nagyobb haszonnal lehet rajta túladni, mintha tőzsdén fialtatnánk a pénzünket. Kíváncsian várjuk, hogy befektetési versenyünk börzéken vitézkedő, eddig a kiszámíthatatlanul alakuló gazdasági környezet miatt nem valami sok profitot termelő résztvevői végül rácáfolnak-e a fenti megállapításra? Miként arra is kíváncsiak voltunk, vajon milyen eredménnyel jártak a magyar egészségügy gatyába rázására meghozott legutóbbi döntések?

A világmegváltó témákon túl persze a mindennapok kérdéseivel is igyekszünk foglalkozni minden hónapban. Ilyen például a bankszámlaválasztás kérdése, hiszen ha itt jól döntünk, számtalan bosszúságtól és nem utolsó sorban felesleges kiadástól kíméljük meg magunkat. De említhetnénk a nyár nagy kérdését: kártyát vagy készpénzt vigyünk magunkkal, ha elutazunk? A vállalkozásokat működtető olvasóinkról sem feledkezünk meg! A vezetői döntések megkönnyítéséről, a mesterséges intelligencia fejlődéséről, a termékünk megfelelő pozicionálásáról vagy éppen a tárgyalópartner bizalmának elnyerését szolgáló apró trükkökről szóló cikkeinkkel, mind-mind az ő boldogulásukat igyekszünk segíteni.

Április számunk egyik vezető témája a fenntarthatóság. Egy olyan kutatóval beszélgettünk róla, akinek az a munkája, hogy feltárja: a világ problémái milyen gazdasági, társadalmi, politikai kihívásokat okoznak és e problémák megoldására milyen forgatókönyveket lehet készíteni. A beszélgetés legfontosabb tanulsága: most kell cselekednünk, mert később már sokkal drágább és nehezebb lesz alkalmazkodni a megváltozott világhoz. Lapszámunk másik témája rövidebb távra szóló, ám nem kevésbé fontos kérdést boncolgat. Mit tartogat idén a lakáspiac az otthonra vágyóknak? Új lakásokból kevés van, a használtakból pedig bővül ugyan a kínálat, de a kereslet egyelőre visszafogott, hiszen a hitelek nagyon drágák. Elkeseredni azért nem kell, a vevők ilyen helyzetben tudnak remek alkukat kötni! Nem tagadjuk meg magunkat áprilisban sem: sok szót ejtünk a pénzről most is. Befektetési versenyünk szereplői például nehéz gazdasági helyzetben próbálnak haszonra szert tenni. Annak viszont, aki nem ilyen bátor, adunk néhány ötletet arra, hol kaphat kockázatmentesen magas kamatot méghozzá anélkül, hogy lekötné a megtakarítását. A megkeresett pénzt azonban el szoktuk költeni és bizony adózunk utána. A pénz elköltéséhez ma már nem csak bankkártyát, hanem a mobiltelefonunkat is használhatjuk. Hogy hogyan? Elmagyarázzuk. Mielőtt azonban elköltenénk, a megszerzett profitot le is kell adózni. Ez azonban korántsem egyszerű feladat, így adunk hozzá némi kapaszkodót.

Több mint egy év eltelt azóta, hogy Oroszország Ukrajnára támadt. Bár a konfliktus hírei azóta is minden nap szerepelnek a sajtóban, a legtöbben részletesen már nem követik, mi is történik a fronton. Belefáradtunk a háborúba, pedig sem a világ, sem Magyarország szempontjából nem mindegy, ki keveredik ki győztesen a véres és pusztító harcokból. Ezért is beszélgettünk egy katonai szakértővel arról, mi és miért történt a háború első évében és milyen lehetséges kimenetele lehet a konfliktusnak?
Háború ide vagy oda, az élet megy tovább, a világ nem áll meg. Vannak olyan trendek, amelyeket nem akasztott meg a háború és amelyek legalább annyira átformálják az életünket, mint a szomszédban dúló vérzivatar. Az informatika fejlődése ilyen trend. Ezért fontos összefoglaló írásunk arról, vajon milyen meglepetéseket kreálnak számunkra a számítástechnika mágusai? Egy csodaszerrel máris találkozhat bárki, ez pedig a ChatGPT nevű mesterséges intelligenciát használó „társalkodó robot”.  Ugyancsak érdekes kérdés, hogy a ma már nélkülözhetetlen napi használati tárggyá váló okostelefonok hogyan fejlődnek? Két cikkünkben is igyekeztünk utánajárni a kérdésnek.

A legrosszabb forgatókönyveket talán eltehetjük a gazdaságban, de nem dőlhetünk hátra. Marad megoldandó gond továbbra is. Hogy mivel is állunk szemben, arról elég elolvasni az egyik legelismertebb magyar közgazdásznak, Jaksity Györgynek a gondolatait a vele készült nagyinterjúnkban. A legfőbb veszély egy átlagemberre nézve az, hogy a pénzromlás felzabálja a nehéz munkával megkeresett pénzünket. Nem véletlenül került idei első lapszámunk fókuszába az a téma, hogy milyen befektetésekkel lehet elkerülni ezt a komoly problémát. Cikkeinkben konkrét ötleteket is adunk olvasóinknak, hogy senki nem mondhassa: ez bizony lehetetlen küldetés!

Mostani lapszámunkban arra teszünk kísérletet, hogy afféle üveggömbként kapaszkodókat adjunk olvasóinknak ahhoz, hogy felkészülhessenek a 2023-ban rájuk váró kihívásokra! A legfontosabb kérdésről, miszerint lesz-e béke a szomszédunkban vagy éppen a háború kiterjedésére kell számítanunk, egy külpolitikai szakértőt kérdezünk. A gazdasági elemzőt pedig arról faggatjuk, lesz-e gazdasági visszaesés, megszelídül-e az infláció és megáll-e a forint gyengülése?

Évtizedek óta nem tapasztaltuk, hogy olyan gyorsan romlik a pénzünk értéke, mint mostanság. Mivel a pénzromlás felzabálja megtakarításainkat, könnyen előfordulhat, hogy pénzzavarba kerülünk. Honnan lehet gyorsan nagyobb összeghez jutni? Ha pedig hitelt veszünk fel, nem jelent-e problémát, hogy annak magas a kamata? Ha pedig valaki szeretné megőrizni nehezen félretett pénzét, akkor mivel és hogyan érhet el az inflációnál magasabb hozamot?

A magyar családok azt számolgatják, mit kell tenniük ahhoz, hogy ne fázzanak, de a családi költségvetés se boruljon fel. Erre válaszul kérdeztünk meg egy épületenergetikai szakértőt, melyik az a fűtési mód, amellyel a legolcsóbban biztosíthatjuk az otthon melegét? Lelőjük a poént és megsúgjuk a varázsszót: hőszivattyú. Napelemmel működtetve ezzel a megoldással örökre elűzhetjük a rezsidémont!

Bízzunk abban, hogy a hideg időjárás beköszöntével nem kell majd fáznunk, bár az energetikai szakértő szerint 2-3 nehéz télre kell számítanunk. Ő is azt ajánlja, hogy ahol csak tudunk, spóroljunk az árammal és a gázzal. Ebben mi is igyekszünk segíteni olvasóinknak, ezért gyűjtöttünk össze 50 bárki számára könnyen megvalósítható „rezsigyilkos” tippet.