Üzlet

A korábbi beruházási ciklus fejlesztései termőre fordultak, megnövekedett az export. Kedvezően változott az alapanyag és a feldolgozott termékek kivitelének aránya, mostanra már 72 százalékban feldolgozott termékeket exportalunk. A hozzáadott értékkel, jövedelmezőséggel kapcsolatban sokkal jobb pozícióban vagyunk, mint amibe belekényszerített bennünket a történelem és a korábbi, elhibázott agrárpolitika – nyilatkozta a Haszon Agrár magazinnak Nagy István, agrárminiszter. Kitért arra is, hogy stratégiai pillanatban van a magyar mezőgazdaság, amit bizonyít a kiírt agrárpályázatok sokszoros túljegyzése, így a 2025-ös év pedig pénzesőt és támogatásözönt hoz az agráriumba. Ezen felül írunk a bizakodó pulykatartókról, mert ismét felfutóban az ágazat, és a tojáspiacról is, mert lassan eléri a két évvel ezelőtti csúcsot a tojás ára. Olvashatnak magazinunkban ezenfelül arról is, hogy a méhészek uniós szigorítást sürgetnek a rossz minőségű import méz miatt, de körbejárjuk a máktermesztést is, cikkünkből kiderül, mákunk van, mert megéri mákot termeszteni.

A tavalyi év abszolút sikersztori, de előtte nehéz időszakuk volt a sertéstartóknak. Az ágazat feladatairól és kilátásairól nyilatkozott lapunknak Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója. Megtudtuk tőle, hogy ezt az évet is jól zárhatja az ágazat, bár az utóbbi hetekben árcsökkenési tendencia figyelhető meg. Beszélt arról is, hogy 2023 közepe óta több mint 15 ezer kocával több termel Magyarországon, viszont kihívás jó szakembert találni. Elmondta, a hazai támogatásokra nagy szükség van, és nem csak azért, mert a sertéságazat az Európai Unió fekete báránya. Érintette az afrikai sertéspestist is, amelynek kapcsán Nemes Imre, a Nébih elnöke nyilatkozott lapunknak, tekintettel a téli vadászszezonra és házi disznóvágásokra. Összeállításunkból kiderül az is, hogy a hibridsertéseké a jövő, de előállításukhoz fajtatiszta állományokra is szükség van, a mangalica pedig ismét magára talált, minden szelet hús el lehet adni.

Az aszályról, az öntözés fontosságáról, a lehetséges megoldásokról, új termesztési eljárásokról és az idei évjáratról is nyilatkozott a Haszon Agrár magazinnak Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. Összeállításunkból azonban kiderül az is, hogy hiába alakul át majd a szőlőtopliga, nem leszünk mediterrán bortermelő régió és a fehér szőlők, legalábbis bizonyos területeken, megmaradnak. A sikerhez persze meg kell tanulni lomb alatt termeszteni a szőlőt és mint minden más növény esetében az UV-sugárzás elleni védelemről is érdemes elgondolkodni – ha eddig még nem tették meg a termelők. Októberi lapszáminkban írunk arról is, hogy miért rejt nagy lehetőségeket a magyar Boroknak Dél-Korea, de olvashatnak a drónok mezőgazdaságban betöltött szerepéről is. Írunk emellett a drónok egyre nagyobb szerepéről a mezőgazdaságban, és az egyre népszerűbb a drónpilótaképzésről is, ahová a gyengébbik nem képviselői is jelentkezhetnek.

A génbankok szerepéről és a nem is biztos, hogy olyan ősi fajtákról meg az ősziesítésről is nyilatkozott a Haszongrár magazinnak Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója. Beszélt arról is, hogy miért teszi iszonyatosan sérülékennyé a mezőgazdaságot, hogy csupán négy növény, a búza, a kukorica, a szója és a rizs adja az élelmezés alapját. Ennek kapcsán rámutatott a Kárpát-medencében található fajok és fajták gyűjtésének és megőrzésének fontosságára, arra, hogy a mai változó körülmények között mennyire felértékelődik a biodiverzitás jelentősége, amely a mai, nagyüzemi körülmények között termesztett fajtákra és fajokra nem jellemző.
Szeptemberi lapszámunkban írunk emellett a szárazságtűrő növényekről, amelyek egyre keresettebbek és nem csak nagyüzemi, hanem kisüzemi, háztáji körülmények között is termeszthetők. Olvashatnak emellett a műhúsról is, amelyt laboratóriumi körülmények között növesztenek, és egyelőre drága, a nagy esély van arra, hogy a belátható időn belül a tányérunkra kerüljön.