Haszon

Egy országot sokkolt, amikor bejelentették, hogy Budapesten hamarosan indiai nők fognak buszokat vezetni. A legtöbben nem értik az egészet, ezért megvizsgáljuk, mi is áll ennek az egész munkaerőpiaci haddelhaddnak a hátterében? A legnagyobb magyar munkaerő-ügynökség vezetőjét kértük fel arra, hogy magyarázza el, hogyan jutottunk idáig és próbálja megjósolni, mire kell számítanunk ezen a téren a következő évtizedekben?
A munkaerőpiac változásai kőkeményen érintik a pénztárcánkat is, akárcsak a kamatplafon bevezetése. A kormányzati lépés milliókat hagy a zsebünkben, ám ami még örömtelibb, hogy elindította a banki versenyt az ügyfelek kegyeiért. Ami jó az adósoknak, nem jó a befektetőknek. A kamatok csökkenése ugyanis sok szálon át kihat a különféle befektetési eszközök teljesítményére. Utánajártunk, hogy milyen módon. Egy másik írásunkban pedig arra kerestük a választ, miként lehet ingyen használni a bank pénzét, sőt hogyan lehet még fialtatni is azt!

Szerencsére már több jele is van annak, hogy elkezdett zöldülni a gazdaságunk. Az egyik ilyen, hogy új hulladékgazdálkodási rendszerünk van, melynek a célja, hogy minél kevesebb szemetet állítsunk elő, ami pedig mégis megtermelődik, annak a lehető legnagyobb részét hasznosítsuk újra. Egy teljesen új rendszer kiépítése persze sosem problémamentes és gyakorta veszteségekkel, többletkiadásokkal jár. Ezt a nehéz, átmeneti helyzetet mutatjuk be elemzésünkben.
Sokszor hallhattuk már, hogy a magyar gazdaság nincs könnyű helyzetben. Ilyenkor mindenki tartalékol, hogy a nehéz időkben is legyen mihez nyúlnia. Így hát októberi lapszámunk fókuszában a megtakarítások állnak. Megmutatjuk, milyen lehetőségeink vannak, ha gyermekeink életkezdését szeretnénk segíteni és azt is, hogy igaz a régi mondás: sok kicsi, sokra megy. A bankok által kínált rendszeres megtakarításokkal ugyanis kis összegekkel milliókat gyűjthetünk össze.

Gödörben van a magyar gazdaság? Milyen mély ez a bizonyos gödör és mikor kapaszkodhatunk végre ki belőle? Virovácz Péter makrogazdasági elemzővel alaposan körbejártuk ezeket a kérdéseket! A gyengélkedő gazdaság, a tartós pénzromlás idején mindenki igyekszik biztonságos helyre menekíteni a pénzét. A baj csak az, hogy a legjobb kamatot hosszú távon érhetjük el, miközben bizonytalan időkben lehet, hogy hónapok esetleg hetek múlva már szükségünk lenne a pénzünkre. Igyekeztünk olyan megoldásokat találni, melyek ezt az ellentmondást feloldhatják. A másik értékőrző megoldás, ha spórolt pénzünket devizára váltjuk és azt igyekszünk fialtatni. De hogy miként lehet ezt jól csinálni, arra is adunk néhány tippet.

A nyár ellenére kiemelten fontos témát dolgozunk fel augusztusi számunkban: a magyar nyugdíjrendszer kilátásait boncolgatjuk Dr. Farkas Andrással, a Nyugdíjguruval. Miért fenntarthatatlan a jelenlegi rendszer? Mire lesz elég a néhány évtized múlva nyugdíjba vonulók nyugellátása? Mit tehetünk azért, hogy nyugodt öregkorunk legyen? Többek között ezekre, a mindenkit érintő kérdésekre válaszol szakértőnk.

A lapban egy másik szezonális témát is alaposan körbejárunk, az építkezésekkel kapcsolatos kérdések is terítékre kerülnek. És mit ad Isten, jó hírekről számolhatunk be: olcsóbbak lettek az alapanyagok, rövidültek a kivitelezési határidők, lehet megfelelő mesterembert találni. Jó néhány év őrület után végre nyugodtan építkezhet, aki akar. Feltéve, ha van rá pénze. A források előteremtése ugyanis nem egyszerű. A banki hitelek kamatai magasan vannak és a lakáshoz jutást segítő, kedvezményes állami konstrukciók, mint a CSOK és a babaváró jövőre már csak szűk körnek lesznek elérhetők. Melyek ezek a változások és kik járnak jól velük? Erről is készítettünk elemzéseket.

A nyár a pihenés ideje, amikor a magyar családok elutaznak nyaralni. Elemzésünkben megpróbáltuk megjósolni, milyen lesz az idei turisztikai főszezon Magyarországon. A nyár lekezdődött, az iskola véget ért, de a közoktatás problémái nem oldódtak meg. De van esély arra, hogy ez megtörténjen? Egy oktatáskutatót faggattunk arról, melyek a legfőbb problémák a magyar közoktatásban és hogyan lehetne azokat megnyugtatóan rendezni. Ahogy a szakmai viták, úgy a pénz sem pihen a strandon kánikula hónapjában sem. Főként, miután kiderült, hogy 13 százalékos szociális hozzájárulást kell fizetni az állampapírt leszámítva a legtöbb befektetés után. Összegyűjtöttünk pár tanácsot, miként lehet megmaradni ezekben az eszközökben úgy, hogy a plusz adót se kelljen megfizetni a velük elért nyereség után.

Nemcsak március 8-án, hanem az év feléhez közeledve is gondolunk a nőkre, hiszen júniusi lapszámunkat nekik szenteljük. Nem véletlenül. Mint elemzésünkből is kiderül, bár a gazdaságban is egyre fontosabb szerepet töltenek be a nők, vannak olyan területek és pozíciók, ahol fájóan alulreprezentáltak. Ezen a helyzeten pedig változtatni kell, változtatni muszáj, hiszen számtalan mutató igazolja, milyen előnyei vannak az egészségesebb nemi arányoknak a munkahelyeken.

Ahhoz persze, hogy sikert érjünk el, ambiciózus, céltudatos nőkre is szükség van, akik hajlandóak felülemelkedni a nehézségeken és erőnek erejével széttörni az előremenetelüket akadályozó üvegplafont! Összeállításunkban jó pár ilyen hölgy szerepel, kezdve mindjárt Hegedüs Évával, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatójával, a magyar üzleti élet legbefolyásosabb asszonyával. Ő nemcsak helyt áll vezetőként a sokak által férfiasnak tartott pénzügyi világban, de az egyik leggyorsabban fejlődő pénzintézetet vezetve, még a hozzá hasonló karriert befutni vágyó nőtársainak mentorálására is szán időt. És nincs egyedül. A bankszakmától, a tanácsadásig, a multinacionális nagyvállalattól a kkv-ig bemutatunk olyan nőket, akik az eléjük állított kihívások ellenére is sikeresek és boldogok.

Hogyan fejlődhet egy női vezető? Milyen speciális üzenetekkel lehet elérni a női fogyasztókat? Milyen befektetők a hölgyek? Milyen feltételekkel járhat sikerrel egy babaváró kölcsönt igénylő édesanya? Ezekre a kérdésekre is igyekeztünk választ találni!

Miközben arra kerestük a választ, hogyan fordulhat elő, hogy az egykoron Európa éléskamrájaként számontartott Magyarországon volt a legnagyobb az élelmiszer-infláció az EU-ban, egy másik érdekes témára is bukkantunk. van olyan élelmiszer, ami befektetésnek sem utolsó, ez pedig a magas minőségű, hosszan érlelhető bor. Ha megfelelő körülmények között tartják, nagyobb haszonnal lehet rajta túladni, mintha tőzsdén fialtatnánk a pénzünket. Kíváncsian várjuk, hogy befektetési versenyünk börzéken vitézkedő, eddig a kiszámíthatatlanul alakuló gazdasági környezet miatt nem valami sok profitot termelő résztvevői végül rácáfolnak-e a fenti megállapításra? Miként arra is kíváncsiak voltunk, vajon milyen eredménnyel jártak a magyar egészségügy gatyába rázására meghozott legutóbbi döntések?

A világmegváltó témákon túl persze a mindennapok kérdéseivel is igyekszünk foglalkozni minden hónapban. Ilyen például a bankszámlaválasztás kérdése, hiszen ha itt jól döntünk, számtalan bosszúságtól és nem utolsó sorban felesleges kiadástól kíméljük meg magunkat. De említhetnénk a nyár nagy kérdését: kártyát vagy készpénzt vigyünk magunkkal, ha elutazunk? A vállalkozásokat működtető olvasóinkról sem feledkezünk meg! A vezetői döntések megkönnyítéséről, a mesterséges intelligencia fejlődéséről, a termékünk megfelelő pozicionálásáról vagy éppen a tárgyalópartner bizalmának elnyerését szolgáló apró trükkökről szóló cikkeinkkel, mind-mind az ő boldogulásukat igyekszünk segíteni.

Április számunk egyik vezető témája a fenntarthatóság. Egy olyan kutatóval beszélgettünk róla, akinek az a munkája, hogy feltárja: a világ problémái milyen gazdasági, társadalmi, politikai kihívásokat okoznak és e problémák megoldására milyen forgatókönyveket lehet készíteni. A beszélgetés legfontosabb tanulsága: most kell cselekednünk, mert később már sokkal drágább és nehezebb lesz alkalmazkodni a megváltozott világhoz. Lapszámunk másik témája rövidebb távra szóló, ám nem kevésbé fontos kérdést boncolgat. Mit tartogat idén a lakáspiac az otthonra vágyóknak? Új lakásokból kevés van, a használtakból pedig bővül ugyan a kínálat, de a kereslet egyelőre visszafogott, hiszen a hitelek nagyon drágák. Elkeseredni azért nem kell, a vevők ilyen helyzetben tudnak remek alkukat kötni! Nem tagadjuk meg magunkat áprilisban sem: sok szót ejtünk a pénzről most is. Befektetési versenyünk szereplői például nehéz gazdasági helyzetben próbálnak haszonra szert tenni. Annak viszont, aki nem ilyen bátor, adunk néhány ötletet arra, hol kaphat kockázatmentesen magas kamatot méghozzá anélkül, hogy lekötné a megtakarítását. A megkeresett pénzt azonban el szoktuk költeni és bizony adózunk utána. A pénz elköltéséhez ma már nem csak bankkártyát, hanem a mobiltelefonunkat is használhatjuk. Hogy hogyan? Elmagyarázzuk. Mielőtt azonban elköltenénk, a megszerzett profitot le is kell adózni. Ez azonban korántsem egyszerű feladat, így adunk hozzá némi kapaszkodót.

Több mint egy év eltelt azóta, hogy Oroszország Ukrajnára támadt. Bár a konfliktus hírei azóta is minden nap szerepelnek a sajtóban, a legtöbben részletesen már nem követik, mi is történik a fronton. Belefáradtunk a háborúba, pedig sem a világ, sem Magyarország szempontjából nem mindegy, ki keveredik ki győztesen a véres és pusztító harcokból. Ezért is beszélgettünk egy katonai szakértővel arról, mi és miért történt a háború első évében és milyen lehetséges kimenetele lehet a konfliktusnak?
Háború ide vagy oda, az élet megy tovább, a világ nem áll meg. Vannak olyan trendek, amelyeket nem akasztott meg a háború és amelyek legalább annyira átformálják az életünket, mint a szomszédban dúló vérzivatar. Az informatika fejlődése ilyen trend. Ezért fontos összefoglaló írásunk arról, vajon milyen meglepetéseket kreálnak számunkra a számítástechnika mágusai? Egy csodaszerrel máris találkozhat bárki, ez pedig a ChatGPT nevű mesterséges intelligenciát használó „társalkodó robot”.  Ugyancsak érdekes kérdés, hogy a ma már nélkülözhetetlen napi használati tárggyá váló okostelefonok hogyan fejlődnek? Két cikkünkben is igyekeztünk utánajárni a kérdésnek.

A legrosszabb forgatókönyveket talán eltehetjük a gazdaságban, de nem dőlhetünk hátra. Marad megoldandó gond továbbra is. Hogy mivel is állunk szemben, arról elég elolvasni az egyik legelismertebb magyar közgazdásznak, Jaksity Györgynek a gondolatait a vele készült nagyinterjúnkban. A legfőbb veszély egy átlagemberre nézve az, hogy a pénzromlás felzabálja a nehéz munkával megkeresett pénzünket. Nem véletlenül került idei első lapszámunk fókuszába az a téma, hogy milyen befektetésekkel lehet elkerülni ezt a komoly problémát. Cikkeinkben konkrét ötleteket is adunk olvasóinknak, hogy senki nem mondhassa: ez bizony lehetetlen küldetés!

Mostani lapszámunkban arra teszünk kísérletet, hogy afféle üveggömbként kapaszkodókat adjunk olvasóinknak ahhoz, hogy felkészülhessenek a 2023-ban rájuk váró kihívásokra! A legfontosabb kérdésről, miszerint lesz-e béke a szomszédunkban vagy éppen a háború kiterjedésére kell számítanunk, egy külpolitikai szakértőt kérdezünk. A gazdasági elemzőt pedig arról faggatjuk, lesz-e gazdasági visszaesés, megszelídül-e az infláció és megáll-e a forint gyengülése?

Évtizedek óta nem tapasztaltuk, hogy olyan gyorsan romlik a pénzünk értéke, mint mostanság. Mivel a pénzromlás felzabálja megtakarításainkat, könnyen előfordulhat, hogy pénzzavarba kerülünk. Honnan lehet gyorsan nagyobb összeghez jutni? Ha pedig hitelt veszünk fel, nem jelent-e problémát, hogy annak magas a kamata? Ha pedig valaki szeretné megőrizni nehezen félretett pénzét, akkor mivel és hogyan érhet el az inflációnál magasabb hozamot?

A magyar családok azt számolgatják, mit kell tenniük ahhoz, hogy ne fázzanak, de a családi költségvetés se boruljon fel. Erre válaszul kérdeztünk meg egy épületenergetikai szakértőt, melyik az a fűtési mód, amellyel a legolcsóbban biztosíthatjuk az otthon melegét? Lelőjük a poént és megsúgjuk a varázsszót: hőszivattyú. Napelemmel működtetve ezzel a megoldással örökre elűzhetjük a rezsidémont!