Haszon Agrár

Az aszályról, az öntözés fontosságáról, a lehetséges megoldásokról, új termesztési eljárásokról és az idei évjáratról is nyilatkozott a Haszon Agrár magazinnak Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. Összeállításunkból azonban kiderül az is, hogy hiába alakul át majd a szőlőtopliga, nem leszünk mediterrán bortermelő régió és a fehér szőlők, legalábbis bizonyos területeken, megmaradnak. A sikerhez persze meg kell tanulni lomb alatt termeszteni a szőlőt és mint minden más növény esetében az UV-sugárzás elleni védelemről is érdemes elgondolkodni – ha eddig még nem tették meg a termelők. Októberi lapszáminkban írunk arról is, hogy miért rejt nagy lehetőségeket a magyar Boroknak Dél-Korea, de olvashatnak a drónok mezőgazdaságban betöltött szerepéről is. Írunk emellett a drónok egyre nagyobb szerepéről a mezőgazdaságban, és az egyre népszerűbb a drónpilótaképzésről is, ahová a gyengébbik nem képviselői is jelentkezhetnek.

A génbankok szerepéről és a nem is biztos, hogy olyan ősi fajtákról meg az ősziesítésről is nyilatkozott a Haszongrár magazinnak Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója. Beszélt arról is, hogy miért teszi iszonyatosan sérülékennyé a mezőgazdaságot, hogy csupán négy növény, a búza, a kukorica, a szója és a rizs adja az élelmezés alapját. Ennek kapcsán rámutatott a Kárpát-medencében található fajok és fajták gyűjtésének és megőrzésének fontosságára, arra, hogy a mai változó körülmények között mennyire felértékelődik a biodiverzitás jelentősége, amely a mai, nagyüzemi körülmények között termesztett fajtákra és fajokra nem jellemző.
Szeptemberi lapszámunkban írunk emellett a szárazságtűrő növényekről, amelyek egyre keresettebbek és nem csak nagyüzemi, hanem kisüzemi, háztáji körülmények között is termeszthetők. Olvashatnak emellett a műhúsról is, amelyt laboratóriumi körülmények között növesztenek, és egyelőre drága, a nagy esély van arra, hogy a belátható időn belül a tányérunkra kerüljön.